2017. április 3., hétfő

William Faulkner

1962. július 6-án hunyt el William Faulkner Nobel-díjas amerikai író, a Dél krónikása. Mozgalmas élete során volt eladó, alkoholcsempész, mosogató, szobafestő, egykori egyeteme postahivatalának vezetője, a kanadai légierő tagja. Az író, a Dél irodalmi újjászületésének legmarkánsabb képviselője, nemcsak a hagyományos, ültetvényes világ pusztulásának krónikása volt, hanem az egyetemes emberi lét hiteles bírája is, aki szinte egy mikrokozmoszban látta meg a déli társadalomban a modern világ bűneit.

Az amerikai Délen, a Mississippi állambeli New Albanyben született 1897. szeptember 25-én Falkner néven, az "u" betűt később toldotta vezetéknevébe. A második év után kimaradt a középiskolából, szellemi irányítását ezután egy olvasott szomszédjuk vette át. Az első világháborúban önként jelentkezett katonai szolgálatra, de apró termete miatt csak a kanadai légierőbe vették fel. 1918-ban beiratkozott a Mississippi Egyetemre, de az első év után innen is távoznia kellett, mert - a sors fintora - angol fogalmazásból megbukott. Ezután volt eladó, alkoholcsempész, mosogató, szobafestő, sőt egykori egyeteme postahivatalának vezetője is. Végül Mississippi államban, Oxford közelében egy farmon telepedett le, ott dolgozott haláláig.

Első regénye, A katona zsoldja nem keltett feltűnést és később is hiába juttatta el műveit különböző magazinoknak, mindenhonnan visszautasították. Végül 1929-ben két regénye is megjelent, a Sartoris és első remekműve, A hang és a téboly. 1930 és 1942 között születtek Yoknapatawpha ciklusának olyan remekművei, mint a Míg fekszem kiterítve, a Szentély, a Megszületik augusztusban, a Fiam, Absolon, a Tanyán és az Eredj, Mózes. A ciklus címét adó Yoknapatawpha megye a képzelet szülötte, de a regények anyagát Faulkner többnyire környezetéből, a családi krónikákból, cselédük elbeszéléseiből vagy a városi főtéren hallott történetekből merítette. A folyamatos elbeszélés helyett az író mozaikelemeket helyez olvasója elé, akinek feladata ezáltal az alkotó olvasás, a történet egybeszerkesztése lesz.

A negyvenes évek közepén Faulkner hazájában háttérbe szorult, miközben Angliában és Franciaországban továbbra is nagy divatja volt, ebben az időszakban Hollywoodba szegődött forgatókönyvírónak. 1950 elején megjelent összegyűjtött elbeszéléseinek kötete, amely elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat. Abban az évben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat is. A kitüntetés átvételekor mondott híres beszédében hangot adott abbeli meggyőződésének, hogy az ember az önpusztítással fenyegető világban is fennmarad.


Idős korára a mindig zárkózott író közéleti személyiség lett, több külföldi utat is tett a külügyminisztérium megbízásából. Bár ekkor már erősen ivott, az írással nem hagyott fel. Utolsó műve, az 1962-es Zsiványok a gyermekkor nosztalgikus komédiája. Megjelenése után egy hónappal, 1962. július 6-án Faulkner szívrohamot kapott és egy Oxford környéki kórházban meghalt.

Az író, a Dél irodalmi újjászületésének legmarkánsabb képviselője, nemcsak a hagyományos, ültetvényes világ pusztulásának krónikása volt, hanem az egyetemes emberi lét hiteles bírája is, aki szinte egy mikrokozmoszban látta meg a déli társadalomban a modern világ bűneit.

Élete végéig tartó alkoholizmusa ellenére is elérte, amit kitűzött maga elé. Mindig mondta (és ennek családja tanúja volt), hogy mialatt írt, nem ivott. Nem hitt abban, hogy az alkohol segít az alkotói folyamatban. Egyes irodalomszakértők szerint csak azért ivott, hogy megszabaduljon a mindennapi anyagi gondoktól, nem pedig azért, mert a kor romantikus felfogása szerint egy briliáns írónak szüksége van az alkohol buzdító hatására.
Volt néhány házasságon kívüli afférja is. Viszonyt folytatott Howard Hawks rendező titkárnőjével, Meta Carpenterrel, egy Joan Williams nevű fiatal írónővel (aki a kapcsolatról be is számolt The Wintering [1971] című regényében) és Jean Steinnel, egy filmmágnás lányával.

Művei:

Regények

Soldiers' Pay (1926)
Father Abraham (írta: 1926/1927, publikálta: 1983)
Mosquitoes (1927)
Sartoris (Flags in the Dust) (1929/1973). Utóbbi a szerző által adott eredeti cím visszaállítása, egyben lényegesen hosszabb, eredeti szöveg.
A hang és a téboly (The Sound and the Fury) (1929)
Míg fekszem kiterítve (As I Lay Dying) (1930)
Szentély (Sanctuary) (1931)
Megszületik augusztusban (Light in August) (1932)
Pylon (1935)
Fiam, Absolon! (Absalom, Absalom!) (1936)
A legyőzhetetlenek (The Unvanquished) (1938)
Vad pálmák (The Wild Palms/The Old Man) (1939). 1990-ben a Polk-féle kiadás visszaállította a szerző által adott eredeti címet: If I Forget Thee Jerusalem.
Tanyán (The Hamlet) (1940)
Eredj, Mózes (Go Down, Moses) (1942). Előzőleg publikált novellákból összeállított regény
Sírgyalázók (Intruder in the Dust) (1948)
Requiem for a Nun (1951)
Példabeszéd (A Fable) (1954)
The Town (1957)
The Mansion (1959)
Zsiványok (The Reivers) (1962)

Novellák

Landing in Luck (1919)
The Hill (1922)
New Orleans
Mirrors of Chartres Street (1925)
Damon and Pythias Unlimited (1925)
Jealousy (1925)
Cheest (1925)
Out of Nazareth (1925)
The Kingdom of God (1925)
The Rosary (1925)
The Cobbler (1925)
Chance (1925)
Sunset (1925)
The Kid Learns (1925)
The Liar (1925)
Home (1925)
Episode (1925)
Country Mice (1925)
Yo Ho and Two Bottles of Rum (1925)
Music - Sweeter than the Angels Sing
A Rose for Emily (1930)
Honor (1930)
Thrift (1930)
Red Leaves (1930)
Ad Astra (1931)
Dry September (1931)
That Evening Sun (1931)
Hair (1931)
Spotted Horses (1931)
The Hound (1931)
Fox Hunt (1931)
Carcassonne (1931)
Divorce in Naples (1931)
Victory (1931)
All the Dead Pilots (1931)
Crevasse (1931)
Mistral (1931)
A Justice (1931)
Dr. Martino (1931)
Idyll in the Desert (1931)
Miss Zilphia Grant (1932)
Death Drag (1932)
Centaur in Brass (1932)
Once Aboard the Lugger (I) (1932)
Lizards in Jamshyd's Courtyard (1932)
Turnabout (1932)
Smoke (1932)
Mountain Victory (1932)
There Was a Queen (1933)* Artist at Home (1933)
Beyond (1933)
Elly (1934)
Pennsylvania Station (1934)
Wash (1934)
A Bear Hunt (1934)
The Leg (1934)
Black Music (1934)
Mule in the Yard (1934)
Ambuscade (1934)
Retreat (1934)
Lo! (1934)
Raid (1934)
Skirmish at Sartoris (1935)
Golden Land (1935)

Forras : http://mult-kor.hu/20120706_50_eve_halt_meg_william_faulkner

Forras : Wikipedia


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése