Az érzékeny fiú utálta a sportot, inkább kalandregényeket olvasott (egyik kedvence R. Haggard volt). Testvérei közül bátyja, Hugh a BBC igazgatója lett, míg Raymond neves hegymászóként részt vett az 1933-as Everest expedícióban. Apja a helyi iskola, a Berkhamstead School igazgatója volt, ahol az ifjú Graham az igazgató fiaként rengeteg megaláztatást élt át. A félénk és érzékeny fiú rosszul viselte diáktársai zaklatását, ezért többször is öngyilkosságot kísérlet meg. Néhány öngyilkossági kísérlet után, mindössze tizenöt évesen Graham otthagyta apja iskoláját, és egy ideig Londonba járt pszichológushoz. Tanulmányait az oxfordi Balliol College-ben fejezte be, ahol történelmet hallgatott. Egyetemista korában élénken érdeklődött a politika iránt, még a kommunista pártba is belépett (igaz, nem annyira elvei, hanem inkább a kaland kedvéért).
Már ebben az időben is rendszeresen jelentek meg írásai a Student Magazine-ban, majd a The Oxford Outlook szerkesztője lett. Első önálló kötete, egy kétségtelenül felejthető verses gyűjtemény – „Babbling April” címmel – utolsó oxfordi évében jelent meg. Az egyetem után rövid ideig a Nottingham Journal munkatársaként dolgozott. Itteni kellemetlen élményei szerepelnek egy későbbi regényében, a „Brighton Rock”-ban. Itt ismerkedett meg, némileg szokatlan módon Vivienne Dayrell-Browning-gal, aki miatt 1926-ban áttért a katolikus hitre, és akit 1927 októberében feleségül is vett. Ekkor már Londonban, a The Times segédszerkesztőjeként dolgozott, és közben azt a politikai regényét írta, amit végül 1929-ben „The Man Within” (A számkivetett) címen sikerült kiadatnia. A sikereken felbuzdulva (és a kiadójával a következő három regényére kötött szerződésnek köszönhetően) felmondott az újságnál, hogy minden idejét az írásnak szentelhesse. Csakhogy következő két regénye, a „Name of Action” és a „Rumour at Night” megbukott.
1930-tól körülbelül tíz éven keresztül jelentek meg könyv- és filmkritikai írásai a The Spectator, és a The Times hasábjain. Legjobbnak tartott filmkritikája 1937-ben látott napvilágot Shirley Temple-ről. A harmincas évektől Greene a filmiparnak is dolgozott, elsősorban saját regényeiből írt filmforgatókönyveket. 1931-ben Cotsworldbe költözött, majd elkezdett dolgozni „Stamboul Train” (Az isztambuli vonat) című szórakoztató regényén. 1933 decemberében megszületett lánya (Lucy Caroline), majd hat hónappal később feleségével, és ezúttal már kislányával ismét elköltöztek, ezúttal Oxfordba. Következő regénye, az „It`s a Battlefield” 1934 elején jelent meg. A harmincas évektől rengeteget utazott. 1935-ben például beutazta Libériát. Itteni élményei köszönnek vissza az 1936-ben megjelent „Journey Without Maps” (Utazás térkép nélkül) című művében. Még ebben az évben megjelenik A „Gun For Sale” (Merénylet) című regénye is, és megszületik fia, Francis.
1937 áprilisában visszatért Angliába, és megírta „England Made Me” című könyvét, amelynek megjelenése előtt, 1938-ban Mexikóba utazott, hogy a katolikusokat ért atrocitások ügyében nyomozzon. Az ott tapasztaltakról két könyvet is írt. 1939 márciusában jelent meg a „The Lawless Roads”, majd szeptemberben a „The Power and the Glory” (Hatalom és dicsőség), amely talán a legjobban sikerült regényének számít, és amiért már komoly irodalmi díjjal is jutalmazták (The Hawthornden, 1941). A könyvből 1947-ben John Ford filmet készített. A második világháború kitörését követő két évben négy mesekönyvet írt (amit egyik barátnője, a színházi jelmeztervező, Dorothy Glover illusztrált, és akivel viszonyt is folytatott), de ezek csak a háború után jelentek meg. Az, hogy mesekönyveket írt, azért meglepő, mert Green saját bevallása szerint nem szerette a gyerekeket.
1939 szeptemberében látott napvilágot „The Confidential Agent” (Titkos megbízatás) című regénye, aminek befejezése teljesen újszerű Greene-től. 1941 augusztusában már a titkosszolgálat számára dolgozott Sierra Leonéban, a hírhedt kettős ügynök, Kim Philby főnöksége alatt. Itt szerzett élményi jelennek meg 1948-ban, a „The Heart of the Matter” (A kezdet és a vég) című regényében. A munkakapcsolatból egyébként életre szóló barátság lett, ami még akkor is megmaradt, amikor Philby lebukott, majd fogolycsere révén hazatért a Szovjetunióba, ahol megjelenő életrajzi regényéhez (My Silent War) Greene írt előszót – amiből később számos kellemetlensége származott. 1944-ben lépett ki a titkosszolgálattól.
Élete során Greene bejárta szinte az egész világot. Utazásai során mindig olyan helyekre látogatott, ahol politikai- vagy vallási válságok voltak. Így jutott el az indokínai háború idején Vietnámba – itteni élményei szerepelnek 1955-ben kiadott „The Quiet American” (A csendes amerikai) című regényében, amelyből egyértelműen érződik az USA iránti ellenszenve amit többek között számos közép-amerikai politikussal (Castro, Noriega) való kapcsolatával is jelzett. De eljutott például a Mau Mau felkelés idején Kenyába, a sztálinista Lengyelországba és Castro Kubájába – itteni élményei alapján íródott az 1958-ban kiadott „Our Man in Havana” (Havannai emberünk) című regénye.
A háború előtti és utáni magánéletéről ellentmondásos híresztelések láttak napvilágot (alkoholista nőcsábászon keresztül az irodalmi terroristáig). Greene két életrajzi művében meglehetősen diplomatikusan beszél erről. Önmagát rossz férjnek és ingatag szeretőnek vallja – az biztos, hogy számos, házasságon kívüli kapcsolata volt (és a saját maga által 1920 és 30 között vezetett listán 47 prostituált szerepel). Viszonya volt például az ötgyermekes Catherine Walstonnal, aki az egyik leggazdagabb angol férfi felesége volt. A kapcsolatról könyvet is írt, „After two years” címmel, ami csak 25 példányban jelent meg, és később mindegyiket megsemmisítették (ezért nem is szerepeltetjük művei között). Részben ennek is köszönhetően 1948-tól külön élt feleségétől, bár sosem válnak el. Greene utolsó éveit Yvonne Cloetta társaságában a svájci Vevey-ben töltötte. Itt halt meg 1991. április 3-án.
2001-ben az American Modern Library „The Heart of the Matter” (A kezdet és a vég) című regényét beválasztotta a huszadik század 100 legjobb angol nyelvű regénye közé.
Művei:
számkivetett (The Man Within) 1929
The Name of Action 1930
Rumour at Nightfall 1932
Isztambuli vonat (The Stamboul Train) 1932
It's a Battlefield 1934
England Made Me 1935
A merénylet (A Gun for Sale) 1936
Brightoni szikla (Brighton Rock) 1938
Titkos megbízatás (A Confidental Agent) 1939
Hatalom és dicsőség (The Power and the Glory) 1940
A félelem minisztériuma (The Ministry of Fear) 1943
A kezdet és a vég (The Heart of the Matter) 1948
A harmadik (The Third Man) 1950
A szakítás (The End of the Affair) 1951
A csendes amerikai (The Quiet American) 1955
A vesztes mindent visz (Loser Takes All) 1955
Havannai emberünk (Our Man in Havana) 1958
Gyógyulás (A Burnt-Out Case) 1960
Szerepjátszók (The Comedians) 1965
Utazások nagynénémmel (Travels with My Aunt) 1969
A tiszteletbeli konzul (The Honorary Consul) 1973
Az emberi tényező (The Human Factor) 1978
A genfi doktor Fischer (Doctor Fisher of Geneva) 1980
Monsignor Quijote 1982
A tizedik (The Tenth Man) 1985
A kapitány és az ellenség (The Captain and the Enemy) 1988
A csendes amerikai
Greene egyik legnépszerűbb, 1955-ben megjelent regényében a mindennapok, a gyarmati háború forgatagába vezeti az olvasót, hogy a modern ember erkölcsi-érzelmi konflikutasait fölmutassa. Főhőse, a fanyar, kiábrándult angol újságíró hiába hangoztatja, hogy semmi köze a franciák vietnami háborújához, az amerikai beavatkozáshoz: mind mélyebben bonyolódik bele a saigoni ügyekbe – amelyekhez, mint csökönyösen hajtogatja, „semmi köze”. Azonban amíg az ember ember, a szeretet, gyűlölet, féltékenység, barátság elemi töltésű érzelmeit semmiféle semlegesség nem képes hatástalanítani.
******
A tizedik
Ez a kis Graham Greene gyöngyszem a második világháború vége felé íródott, de csak a 80-as évek közepén jelent meg. A megszállt Franciaországban játszódik, túszok tizedelésével fizetnek a németek az ellenállók akcióiért. Az egyik túsz megvásárolja életét egy társától. De élhető-e az így megszerzett élet? Ezt is megtudjuk ebből a fordulatos, izgalmas kisregényből. Fekete Ernő nagyszerű előadásában egy lélektani elemekben bővelkedő feszültséggel teli krimit élvezhetünk.
******
Utazások nagynénémmel
Groteszk helyzettel indul a regény: Henry Pulling bankigazgató friss nyugdíjas, amikor anyja halála után felbukkan hetvenöt éves nagynénje és gyanús fekete szeretője, megjelenik a rendőrség és kiderül, hogy feltehetően kábítószert rejtett a hamvakat tartalmazó urna. Az agglegény kiegyensúlyozott kispolgári élete határozott fordulatot vesz, amikor az élvezettel sztorizgató Augusta néni az Orient Expressz isztambuli útjára invitálja. Rejtélyes figurákkal találkoznak, és lehull a lepel a fifikás nagyvilági nő utazásairól, amik egy nagyszabású csempészet láncszemei. Útjaik és a családi titkok feltárása után Henrynek már nem nyújt örömöt a romantikus álmodozás, így lelkesen száll hajóra nagynénje hívására, akit Paraguayban talál meg régi szerelme oldalán.
Greene bestsellerének eredeti atmoszférájú szatírája a dinamikus hölgy anekdotáin keresztül nem kisstílű csalásokról szól; nemzetközi és politikai kalandorok bűnügyeit, a vallást és szexualitást átértelmező világ különceinek életét teregeti ki. A zűrös, hedonista nagynéni Greene jelképe, aki eltévelyedései ellenére is megőrzi emberi tartását.
Forras : http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/eletrajz/cikk/2004-11-10+00%3A00%3A00/graham-greene-eletrajz
Forras : https://moly.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése