2017. május 10., szerda

Benedek Elek

Benedek Elek (1859-1929) 1859. szeptember 30-án született, és születésnapjához igazodik a Népmese Napja, amely szintén szeptember 30.

Benedek Elek mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. A gyermekirodalom művelése számára misszió. Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is.

A népmese gyűjtések mellett jelentősek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek. Novellái, regényei: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásai: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete.

Benedek Elek szülőháza

Kisbaconban született, Székelyföldön ami a mai Kovászna megyében található. Benedek ElekÉdesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik. Benedek Elek Kisbaconon kezdi diákéveit. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba, életútjának ez a fordulata egybeesik az osztrák–magyar kiegyezés történelmi momentumával. Az Székelyudvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanitt érettségizik.

Benedek Elek családja

1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is hallgat. Tanárnak készül, de igazából író szeretne lenni. Nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. Korábban gyűjtött népköltészeti alkotásait Gyulai Pálnak mutatja meg először, akinek tetszett a gyűjtemény.

1881-től a Budapesti Hírlap munkatársává válik. 1884-ben megnősül, Fischer Máriát veszi feleségül.

1885-ben adják ki első számottevő könyvét, a Székely Tündérországot.

1886-tól az Ország Világ szépirodalmi lap szerkesztője. Munkatársai többek között Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Vajda János.

1887-ben veszi kezdetét viszonylag rövid ideig tartó politikai karrierje: a kormányon lévő, Tisza Kálmán-féle Szabadelvű Párt színeiben indul a nagyajtai választókerületben. Első képviselőházi beszédében a magyar gyermekirodalom fontosságát szorgalmazza.

1892-ben már Apponyi Albert ellenzéki Nemzeti Pártjának tagjaként indul a választásokon, de sikertelenül.

1902-ben szakít a politizálással.

1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számít a magyar ifjúsági lapok történetében, és meghatározza a következő évtizedek idevágó törekvéseit.

1894-ben újabb folyóiratot indít: a Nemzeti Iskolát tíz éven át szerkeszti, a magyar közoktatás ügyének jelentős fórumává alakítja. Sorrendben a következő általa indított lap, a Magyar Kritika Benedek Elek rendkívüli sokoldalúságát és ambícióját bizonyítja. Ennek a kiadványnak többek között Osvát Ernő is munkatársa volt.

1894 és 1896 között újabb könyvei jelennek meg, több műfajban is kipróbálja magát. A Huszár Anna nyitja lányregényei sorát. Ekkor jelenik meg a kortársak körében nagy visszhangot kiváltó műve, a Testamentum és hat levél, majd monumentális mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt kötete.

1896-ban megkezdi a kisbaconi ház építését, mintegy megelőlegezve későbbi végleges hazatérését szülőföldjére.

1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti, Sebők Zsigmonddal együtt. Sebők 1916-ban bekövetkezett haláláig társszerkesztője, utána főszerkesztője a lapnak, egészen 1923-ig, amikor a Cimbora kedvéért lemond a Jó Pajtásról.

Az első világháború évei alatt Budapesten él. 1919-ben felesége, beteg gyermekükkel, Jánossal hazatér Kisbaconba.

1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdul ki portájáról, de lassan mégis bekapcsolódik az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe: 1922. július 31-én beszédet mond a Segesváron rendezett Petőfi-emlékünnepségen, és cikkezni kezd a Keleti Újságban.

Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzd a lap életben tartásáért, miközben irodalmi és nem irodalmi polémiák kereszttüzében is helyt kell állnia. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.

 A Benedek Elek emlékház Kisbaconban




Művei:

Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötte Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób. (Nagyar Népköltési Gyűjtemény III.)
Budapest, 1882, Athenaeum.

Székely Tündérország. Székely népmesék és balladák.
Budapest, 1885, Pallas.
(http://mek.oszk.hu/02900/02971)

A kollektor. Regény a székely népéletből.
Budapest, 1886, Pallas.

Székely mesemondó.
Budapest, 1888, Stampfel.

Apa mesél. Mesék és versek.
Budapest, 1888.

Világszép mesék.
Budapest, 1888, ifj. Nagel Otto.

Karácsonyfa.
Budapest, 1889, Singer és Wolfner.

Mesék és történetek.
Máramarossziget, 1892, Berger Miksa Kis Könyvtár.

Várhegyi Zoltán.
Máramarossziget, 1892, Berger Miksa Kis Könyvtár.

A szabad ég alatt. (Irták: Bársony István, Abonyi Árpád és Benedek Elek),
Budapest, 1892, Kiskönyvtár, 4.

Történetek a gyermekszobából.
Budapest, 1893, Pallas.

Huszár Anna.
Budapest, 1894, Athenaeum.

Testamentum és hat levél.
Budapest, 1894, a szerző saját kiadása.

Csodaszép mesék.
Budapest, 1894, Athenaeum.

Magyar mese- és mondavilág. Ezer év meseköltése Szécshy Gyula szövegrajzaival. 1-5. kötet.
Budapest, 1894-1896, Athenaeum.
(http://mek.oszk.hu/04800/04833 , http://mek.oszk.hu/04800/04865 , http://mek.oszk.hu/04800/04873)

Kismama könyve. Elbeszélések.
Budapest, 1895, Singer és Wolfner.

Egy szalmaözvegy levelei.
Budapest, 1895, Athenaeum.

A szív könyve. Elbeszélések. 1-2.
Budapest, 1895, Athenaeum.

Mesék és elbeszélések.
Budapest, 1895, Lampel Robert.

Nagyapóéknál. Egy fiú naplójából. Illusztrálta Mühlbeck Károly.
Budapest, 1896, Singer és Wolfner.

A magyar népköltés gyöngyei. A legszebb népdalok gyűjteménye.
Budapest, 1896, Athenaeum.

Katalin. Regény fiatal leányok számára.
Budapest, 1896, Athenaeum.

Áldozatlángok az új ezredév alapján. Írta: Pártatlan.
Budapest, 1896, a szerző sajátja.

Az Athenaeum mesekönyvtára I-XX.
Budapest, 1897-1900.
1. A honfoglalás mondái, 1897
2. Madármesék, 1897
3. Pásztormesék, 1898
4. Vidám mesék, 1898
5. Csodamesék, 1898
6. Virágmesék, 1898
7. Mesék és mondák Mátyás királyról, 1898
8. Krisztus-legendák, 1898
9. Hetedhétország ellen, 1898
10. Apró mesék, 1898
11. Katonamesék, 1899
12. Mondák és legendák, 1899
13. Kalandos mesék, 1899
14. Székelyföldi mondák és mesék, 1899
15. Állatmesék, 1899
16. Bohókás mesék, 1900
17. Világszép mesék, 1900
18. Tündérmesék, 1900
19. Óriások és törpék, 1900
20. A tatárjárás mondái és egyéb mesék, 1900

A mesemondó. (Jó Könyvek, 1-2.)
Budapest, 1898, Singer és Wolfner.

A magyar nép múltja és jelene. 1-2.
Budapest, 1898, Athenaeum.
(http://mek.oszk.hu/04800/04823)

Galambok. Elbeszélések fiatal lányoknak.
Budapest, 1898, Athenaeum.

Elbeszélések az állatvilág köréből.Írták: Benedek Elek, Turi M. István, Pósa Lajos és Földes Géza.
Budapest, 1898, Grimm Gusztáv.

Csöndes órák. Elmélkedés, hangulat.
Budapest, 1899, Athenaeum.

Olvasókönyv a gazdasági ismétlőiskolák  számára.
Budapest, 1899, Wodianer.

Édes kicsi gazdám. Elbeszélések. Mühlbeck Károly rajzaival. (Filléres Könyvtár, 89-91)
Budapest, 1900, Singer és Wolfner,.

Falusi bohémek. Elbeszélések.
Budapest, 1900, Singer és Wolfner.

Többsincs királyfi.Magyar népmese három felvonásban gyermekek számára.
Budapest, 1901, Lampel.
(http://mek.oszk.hu/00200/00232)

Uzoni Margit. Regény fiatal lányok számára. Mühlbeck Károly rajzaival.
Budapest, 1901, Singer és Wolfner.

Budapesti gyermekek. Elbeszélések. (Kis Könyvtár, 37.)
Budapest, 1901, Lampel.

Apró történetek.
Budapest, 1901, Lampel.

Gyermekek és öregek.
Budapest, 1901, Lampel.

Történetek öreg emberekről.
Budapest, 1901, Lampel.

A mesemondó. Elbeszélés az ifjúság számára.
Budapest, 1901, Singer és Wolfner.

Szülőföldem. Erdővidéki történetek. (Színes könyvek, 25.)
Budapest, 1904, Singer és Wolfner.

Rügyfakadás. Elbeszélések. (Ifjúsági könyvek, 11.)
Budapest, 1904, Singer és Wolfner.

Fiam lakodalma. Elmondja egy székely asszony. (Monológok, 127.)
Budapest, 1904, Singer és Wolfner.
Grimm testvérek meséi. Magyarba átültette B. E.
Budapest, 1904, é. n. Franklin Társulat.

Hazánk története.
Budapest, 1905, Athenaeum.

Nagy Magyarok élete, 1-13.
Budapest, 1905-1914, Athenaeum.
(http://mek.oszk.hu/02000/02088)

Egy budapesti fiú naplójából.Ifjúsági elbeszélés. (Aranykönyvek)
Budapest, 1906, Lampel-Wodianer.

Elemi iskolások olvasókönyve.
Budapest, 1906, Lampel.

ABC és olvasókönyv.
Budapest, 1906, Franklin.

A székely lakodalom. Színdarab. (Benedek Elek Kis Könyvtára, 99)
Budapest, 1907, Lampel.

Honszerző Árpád. Elbeszélés a honfoglalás idejéből. Ill. Mühlbeck Károly.
Budapest, 1907, Lampel.
(http://mek.oszk.hu/03300/03321)

Bárányfelhők.Elbeszélések. (Egyetemes Regénytár, XXIII. 17.)
Budapest, 1907, Singer és Wolfner.

Itt sem volt, ott sem volt.
Budapest, 1907, Athenaeum.

Az arany tulipán és egyéb mesék.
Budapest, 1907, Athenaeum.

Világszép Sárkány Rózsa és egyéb tündérmesék.
Budapest, 1907, Athenaeum.

Táltos Jankó.
Budapest, 1908, Athenaeum.

Kincses bojtár.
Budapest, 1908, Athenaeum.

A magyar nemzet története.
Budapest, 1908, Athenaeum.

Két gazdag ifjú története.Regény.
Budapest, 1909, Singer és Wolfner.

Ezer esztendő.
Budapest, 1909, Lampel.

Történeti olvasmányok.
Budapest, 1909, Franklin.

Vezérkönyv a magyar szó megtanítására. Írták : Benedek Elek, Kőrösi Henrik és Tomcsányi János.
Budapest, 1909, Franklin.

Magyar ABC és olvasókönyv. Írták: Benedek Elek, Kőrösi Henrik és Tomcsányi János.
Budapest, 1909, Franklin.

Zsuzsika könyve. Egy serdülő leány naplójából. Ill. Mühlbeck Károly.
Budapest, 1910, Athenaeum.

Mesék unokáimnak.
Budapest, 1910, Modern Könyvtár.

Csudalámpa. A világ legszebb meséi. 1-4.
Kék mesekönyv, 1911.
Piros mesekönyv, 1912.
Arany mesekönyv, 1913.
Ezüst mesekönyv, 1914
(http://mek.oszk.hu/03000/03059)
Pogány Willy, Ford. H. J. és Kotász Károly rajzaival.
Budapest, 1911-1914, Athenaeum.

Az aranyfeszület.Három székely diák története. (Benedek Elek Kis Künyvtára, 128.)
Budapest, 1911, Lampel.

A félkezű óriás(Benedek Elek Kis Könyvtára, 141-142.) Garay Ákos rajzaival.
Budapest, 1911, Lampel.

Toldi Miklós. Arany János Toldija nyomán az ifjúság számára írta B. E. Ill. Mühlbeck Károly.
Budapest, 1911, Franklin Társulat.
(http://mek.oszk.hu/00200/00233)

Szent Anna tavától a Czenk-tetőig. Miklós diák útikönyvéből. (B. E. Kis Könyvtára, 129-130.)
Budapest, 1911, Lampel.

A sárga csikó (B. E. Kis Könyvtára, 157-158.)
Budapest, 1912, Lampel.

Falusi bohémek. Idill három felvonásban, előjátékkal.
Budapest, 1912, Lampel.

Kisbaczoni versek (B. E. Kis Könyvtára, 170-171.)
Budapest, 1913, Lampel.

Itt a vége, fuss el véle.
Budapest, 1913, Lampel. Kiskönyvtár, 172.

Szigeti veszedelem. Zrínyi Miklós munkája nyomán az ifjúság számára írta B. E.
Budapest, 1914, Franklin.

Magyar népmesék és mondák.
Budapest, 1914, Athenaeum.

ABC és olvasókönyv.
Budapest, 1914, Franklin, Kerekes József közreműködésével.

Óh, szép ifjúságom! A régi diákéletből. Márton Ferenc rajzaival.
Budapest, 1917, Lampel.

Gyermekszínház, 1-2. (B. E. Kis Könyvtára, 189-190.)
Budapest, 1917, Lampel.

Édes anyaföldem! Egy nép s egy ember története, 1-2.
Budapest, 1920, Pantheon.
(http://mek.oszk.hu/05800/05867)

Székely népballadák. Összeállította: B. E.
Budapest, 1921, Globus.

Elek nagyapó mesefája. Mesék, versek, tréfás történetek.
Budapest, 1921, Lampel.

Öcsike „nadselű” gondolatai.
Budapest, 1921, Franklin.

Történetek, mesék a Hargita mellől. Meséli B. E.
Budapest, 1921, Franklin.

Petőfi. Szép Erdély ifjúságának. Az Erdélyi irodalmi Társaság kiadása,
Dicsőszentmárton, 1922.

Híres erdélyi magyarok, 1. sorozat: A két Wesselényi, Kőrösi Csoma Sándor. (Cimbora Könyvtár)
Satu- Mare (Szatmár), 1922.

Egy székely diák élete.
Budapest, 1922, Franklin.

Az élet útján.
Budapest, 1922, Franklin.

Az én naptáram.
Baraolt, 1923-24, Égető.

Csodavilág.
Budapest, 1924, Franklin.

Csili Csali Csalavári csalafintaságai. Goethe, Reineke Fuchs c. műve alapján. Ill.: Fiora Margit.
Budapest, 1925, Pantheon.

Gyermekszínház.
Cluj-Kolozsvár, 1925, A Magyar Ifjúság Könyvtára. Minerva.

Magyarok története. (A Magyar Nép Könyvtára, 8-9.)
Cluj – Kolozsvár, 1925, Minerva.

Öcsike könyve.A nadselű gondolatok első sorozata.
Satu-Mare (Szatmár), 1926, Szabadsajtó ny.

Az én első könyvem. Versek és mesék.
Budapest, 1926, Pantheon.

Erdélyi népmondák.
Cluj – Kolozsvár, 1926, Minerva.

Ezeregyéjszaka legszebb meséi.
Budapest, 1926, Hornyánszky nyomda.

Veréb meg Gavallér Jankó kalandjai.
Budapest, 1926, Franklin.

A csudafa.Jaschik Álmos színes képeivel.
Budapest, 1927, Aczél Testvérek.

 Anikó regénye.Mühlbeck Károly rajzaival.
Budapest, 1927, Singer és Wolfner.

Öcsike levelei.
Budapest, 1927, Globus nyomda.

Állatok mesélnek.
Budapest, 1927, Újságüzem.

Figurás-mókás történetek.
Budapest, 1927, Franklin.

Kis darabok kicsinyeknek.
Budapest, 1927, Gyermekszínház.

Pajkos Peti huncutkodásai.
Budapest, 1927, Wodianer.

Pesti gyermek falun.
Budapest, 1927, Wodianer.

Mária. Regény levelekben. Mühlbeck Károly rajzaival.
Budapest, 1928, Singer és Wolfner.

Aladdin csodalámpája és más mesék az Ezeregyéjszakából. Ill.: Hampel József.
Budapest, 1928 , (é. n.), Dante.

Benn a házban, kinn a kertben.
Budapest, 1928, Franklin.

Gavallér Jankó.
Budapest, 1928, Franklin.

Házi állatok és szárnyasok.
Budapest, 1928, Franklin.

Öcsike és Maricácska.
Budapest, 1928, Franklin.

Ó, de szép a világ.
Budapest, 1928, Franklin.

Ének két pajkos fiúcskáról.
Budapest, 1928, Franklin.

Panorámás könyv.
Budapest, 1928, Franklin.

Szerencsés utat.
Budapest, 1928, Franklin.

Vásárolnak a gyerekek.
Budapest, 1928. Franklin.

Janó, Juci és Foxi kalandjai.
Budapest, 1928, Franklin.

Édesapám falujában. Az én újságom könyve.
Budapest, 1929, Franklin.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése